...avagy egy újabb lelkes próbálkozás a lehetetlenre...
2017. február 22., szerda
Kibeszélő
Az aloldalakon nem engedélyezett a hozzászólás, mert az összekavarja a főoldal hozzászólásait, ezért csak itt, a főoldali "kibeszélő" bejegyzés(ek)ben lehet közzétenni észrevételeket, hozzászólásokat. A megértést köszönjük!
Mazsola, Nagyon jó lett az I. Emberré válás, civilizáció bevezetőd. Így már van helyük a kőkor, rézkor, bronzkor, vaskor címkézésű modern felfogású fiókoknak. Szerencsére egyre többen érzik, hogy a hagyományos történelem felfogás szinte teljesen tarthatatlan. (Nemrég olvastam el Marton Veronika új könyvét: Nimród a Hun-Magyarok őse. Meglepő módon a könyv második fele nem Nimródról szól, hanem az ős európai, Kárpát-medencéhez köthető műveltségről... Megpróbálta összekapcsolni Mu-t, Atlantiszt, az"égi" segítségeket a Duna menti kultúrával, EGYiptommal és Mezopotámiával, de még nem az igazi... Viszont nekem sok új érdekes meglátást tartalmazott a könyve az érthetetlen karók mellett.)
feljebb, a képbe nem illő leletek alatt azt olvastam, hogy "az emberiség épp csak kikecmereg a kőkorból, és máris hatalmas, világraszóló kultúrákat hoz létre". az emberiség útja folyamatos, a korok, korszakok utólag lettek nevesítve és rásütve ezen út egy-egy időszakára. így a világraszóló kultúrák kialakulása már az általunk kőkornak nevezett időkben elkezdődött, sőt a kor embere kezdte el építeni azokat. köszönöm, hogy elmondhattam.
A legmélyebb tisztelet illeti az oldallétrehozóját és alkotóját. Hatalmas munka lehetett, a megszámlálhatatlan sok adatot és információt e nagyszerű módon összeállítani egy egységgé.
Igazán hiánypótló lenne ha elkészülne az említett "Indulj el egy úton, én is egy másikon" munkacímű történelmi film, vagy film sorozat. Áldás!
Tisztelt Cím! Ez egy hatalmas és értékes munka, akkor miért hallgatják el szemérmesen az összeállítók kilétét? Én csak ma találtam rá, hiába nem terjed nagyobb mértékben az interneten. Azért írok mindjárt, mert magam is magánkutató lévén, szeretném elmondani, hogy a bevezetőjükkel ellentétben sikerült a saját munkámban feldolgozni, leírni, könyvben is kinyomtatni, és az önök által közreadott anyagokra is a teljes ismeretterjesztő igényű válaszokat megadni. Azért nem tudományos, mert senki sem volt hajlandó a nevét adni ehhez a munkához. Ha továbbra is él a szándék önökben, hogy a teljes körű magyarság eredet ismeretanyagát megfogalmazzák, akkor az én ilyetén munkáim nem kerülhetőek meg. Vagyis nélkülem az én felfedezéseim elhagyásával soha sem lehet a magyarságeredetet nyugvópontra hozni. DE nem szaporítva a szót, figyelmükbe ajánlanám a TERMÉSZETBIBLIA I-II-III trilógiámat. Az ajánlásai elérhetőek az alábbi honléapcímemen, vagy a lényege a F. oldalamon. http://www.fiberweb.hu/taara/ Ha lenne válaszuk, örömmel olvasnám! Tisztelettel: Tácsi István
Tisztelt Tulajdonos! Elszomorít, hogy az ARVISURÁKat nem találom, pedig olyan világos és meggyőző, hogy nagyon sok felesleges ődöngést megtakaríthatnánk! Komolyan mondom! Tisztelettel: Kardos Tamás
Kedves Tamás, Ne szomorkodjon! Attól mert nem találja, még nem biztos hogy nincs itt. Csak annyi történt, hogy még nem volt időm feldolgozni az Arvisurát, de legalább említés szintjén már megjelent az oldalon, íme:
(sajnos még így is sok a szerkesztenivaló az honlapon, ezért elnézést, ha nem túl szép formátumban van fenn minden oldal)
Az más kérdés, hogy mi a személyes véleményem az Arvisurákról, mennyire fogadom el őket hiteles forrásnak, mindenesetre említést valóban érdemel ez a mű is.
Szerintem impozáns vállalkozás A magyarság eredete. (szerzője szinte elrejtve…) Tényleg hatalmas az alternatív őstörténeti irodalmunk, tele egymással homlokegyenest ellentétes elmélettel és „határterületei” pl. az akadémiai, vagy pl. az ezoterikus nézetek, stb. Mégis van egyfajta belső, inkább rejtett sodorvonala, aminek érzékelésére úgy vélem van érzéked. Szerintem nagyszerű lenne, ha pl. Eredetelméletek összevetése c. fejezetet megcsinálnád.
Csatlakozom ahhoz a nézetedhez, hogy ezt az óriási kulturális anyagot főleg a reáltudományos képzettségűek (mérnökök, stb.) hordozzák a vállukon, gondolom őket nem annyira kötik a szakmai és/vagy ideológiai elvárások. Olvasmányaim alapján 50-60 % is lehet az arányuk.
Egyébként még csak a Nimród… c. fejezetet olvastam, de rémlik, hogy olvastam Tőled témába vágó dolgokat (Z. Sitchin egy továbbgondolása és egy 1500 körüli civilizációs fordulat melletti érvelés ugrik így be hirtelen…)
Hozzám egyébként egy Padányi Viktor-féle őstörténet-filozófia áll közel, miszerint kultúránk két fő komponense a Nimród-sumér-méd szabír + közép-ázsiai-lovas-nomád-szkíta onogur. Ezenkívűl jelentős pannon (romanizált kelta), Jazyg (alán) hatás, és valamennyi szláv. (Ja, és a „rómaiak pásztorai”-ról, a vlahokról se feledkezzünk meg…a bolgár pedig benne van az onogurban...)
Köszönöm a pozitív kritikát. Igen, jó lenne felépíteni az eredetelméletek összevetését valamilyen érthető és látványos (táblázat?) formában, csak egyszerűen akkora feladat lenne, hogy nincs elég időm és energiám még elkezdeni se. Nos, ha csak a Nimród fejezetet olvastad, akkor javaslom olvasgasd a többit is, főleg az első, reál témájú fejezeteket (régészet, genetika), ha nincs minderre időd, akkor ajánlom csak ezek összefoglalását (ez sem kicsi anyag):
Az eddigi kutatásom során bennem az a kép erősödött meg, hogy a több ágú eredetünk két legvastagabb ága a Kárpát-medencében kialakult és folytonosságban itt élő ősnép (sok sok kulturális és genetikai rárakódással, ötvöződéssel), valamint az ezt a népet időnként irányítása alá vevő, nemzetté szervező Nimródi (Isteni? Egyiptomi?) eredetű királyi vérvonal (Árpád-ház) és a hozzájuk tartozó törzsszövetségek (nemesek, katonai vezetők). Ehhez a két fő ághoz aztán rengeteg másik szál kapcsolódik, mely összeköt minket egész Eurázsiával, de ez a két összetevő a legfontosabb, olyan mint egy férfi és nő párosa, ahol a katona/honvédő férfi a királyi ág (szellemi vezető), a női meg a termékeny népi, anyaföldi ág (biológiai folytonosság, fenntartás). Ez a kétgyökerű eredet okozza talán a legtöbb ellentmondást az egyes kutatók munkái között, mivel szinte mindegyik valamelyik mellett teszi le a garast, csak kevesen látják, hogy ezek összeötvöződése adja az igaz képet. Krónikáink is a magyarság kettős összetételét erősítik meg, mely a Kárpát-medence földműves matriarchális ősnépéből és a népet állammá szervező, velük rokon, "biblikus eredetű", hierarchikus Nimródi ősi szkíta nemesség, királyi vérvonalából és annak katonanépéből áll. Továbbfűzve a gondolatot, ha a nőelvű, anyahitű, mellérendelő szemléletű Kárpát-medencei nép és a Nimródi, teremtői, szakrális királyi vérvonalat nézzük, akkor a kettő egyesülése hasonlatos egy nő és egy férfi szerelmének beteljesedéséhez, az EGY-é váláshoz.
Így van, ez nagyjából eléggé paralel azzal, amit én gondolok. Az igazi rejtély az a bizonyos ősnép, amely, én legalábbis ezt valószínűsítem, a Kárát-medence keleti-észak-keleti részén biztosan létezett.
Régészeti bizonyítéka a Tormai Zsófia által kiásott tordosi kultúra, K. e. 5000-3000, amit széles körben sumér jellegűnek értékelnek, pl. M. Naddeo, vagy G. Childe /pályája első felében/. Igaz ez véletlenül a terület déli részén található. A központja a Felső-Tisza vidéki fejedelmi központ lehetett, a Tisza-Bodrog-Tarcal környékén, és csak a karosi típusú katonai kíséreti temetőkből ismert. (Az Árpád-ház kapcsán csak észak-dunántúli helynevek ismertek.) Szakrális kettős fejedelemség volt, ahol a kende volt a szakrális uralkodó. Később ezt területet nevezték Fekete-Magyarországnak.
Fel is vettem a blogodat az ajánlott linkek közé: http://oskutatas.blogspot.com/2010/
Köszi a részletes választ. Volna kedved nálam vendég-blogot írni bármilyen történelemi, vagy történelem-filozófiai témában? Ha nincs időd egy régebbi írásod is lehet, mint mondjuk az 1500-as évek körüli civilizációs fordulat pl. Úgyis Spenglerrel foglalkoztam nemrég, ahhoz a témához passzolna. Nos?
Ennél sokkal több a régészeti bizonyíték, és jóval, jóval korábbról indul. Darai Lajos már évmilliókban gondolkodik, és könnyen lehet hogy neki lesz igaza. Tényleg ajánlom, hogy nézz be a régészeti fejezetekbe, nagyon szépen nyomon követhető legalább 90 ezer év Kárpát-medencei emberi folytonosság napjainkig. És ezt teljes mértékben megerősíti a genetika, amely kimutatta, hogy a mostani magyarokban milyen és mikori gének a dominánsak, mely alapján egyértelműen helyi ősgyökérzetről, eredetről, kialakulásról kell beszéljünk.
Vendégbloggerkedésre sincs sajnos időm, de köszi a felkérést. Viszont ha az 1500-as fordulattal kapcsolatban erre az írásra gondolsz, akkor ezt nyugodtan átveheted, csak kérlek jelöld meg a forrást:
Szia, Sajnos nincs ilyen varázsgomb, ami rögtön készít egy pdf-et (ráadásul nyomtathatót) az egész tanulmányról. Két lehetőség van erre: 1. Vagy egyesével letöltöd az oldalakat html-be, esetleg wordbe kimásolva a tartalmat, és ebből lehet akár pdf-et is menteni minden oldalról külön. 2. Vagy próbálkozol ilyen teljes weboldal letöltő programokkal, mint pl. HTTrack, vagy Cyotek Webcopy, ezekkel le lehet offline módba menteni a teljes weboldal tartalmát, ugyanúgy böngészhető módon. Én egyszer kinyomtattam magamnak az egészet, de ráment egy napom a formázással, oldalbeállítgatásokkal, nyomtatási képekkel, meg eleve a nyomtatással, két vastag lefűzős mappát megtöltött a cucc... szóval hajrá, csak szólok, hogy nem kis mennyiség! :) Ha esetleg rájössz, hogy lehet ennél egyszerűbben megoldani, akkor kérlek közöld velem is.
Fölöslegesnek látszik a „magyarok” őshazáját keresni, hiszen népünk is több gyökerű. Inkább azt kellene vizsgálnunk, honnan származik ama népesség, mely a többséget képviseli, akiktől nyelvünket is örököltük. Magam úgy látom, nem a Kárpát-medencéből, és nem is Finnugriából.
Alábbi kijelentéseim nyomán aligha teszek szert népeszűségre. Engem azonban elsősorban a tények és az eredmények érdekelnek; nem mások véleményével mérem magam.
Finnugor felebarátaink Dél-Kína (Jünnan) vidékéről származnak, mi pedig jórészt az eurázsiai puszta mamutvadászainak örökösei vagyunk.
Bizonyára akadnak közöttünk olyanok, akik a Kárpát-medence őstelepeseitől származnak. Azt azonban nem tudjuk megmondani, vajon az ő ősapáik miféle nyelvet beszélhettek. A magyart aligha.
Nyelvünk, illetve az azt beszélő kelet-európai népesség feltehetően a kő-rézkor végén jelent meg először a Kárpát-medencében, s egyáltalán nem biztos, hogy azóta megszakítás nélkül jelen van itt. Arról viszont már írásos feljegyzések is szólnak (pl. Herodotos: Historiai), miszerint az első „magyar” nyelven beszélő népesség legkésőbb az időszámításunk előtti 6. században foglalt magának lakóhelyet Délkelet-Európában, egyebek között a Kárpát-medencében. Őket eredetileg (görögösen) agathyrsoi, utóbb pedig, miután az itt lakó balti népességgel összekovácsolódtak, dakoi, thrakes, threikes névvel illették.
Azért tettem idézőjelbe a „magyar” szót, mert az a nép, mely így nevezte magát csak a 837. év táján tűnt fel Kelet-Európában.
Fölöslegesnek látszik a „magyarok” őshazáját keresni, hiszen népünk is több gyökerű. Inkább azt kellene vizsgálnunk, honnan származik ama népesség, mely a többséget képviseli, akiktől nyelvünket is örököltük. Magam úgy látom, nem a Kárpát-medencéből, és nem is Finnugriából.
Alábbi kijelentéseim nyomán aligha teszek szert népeszűségre. Engem azonban elsősorban a tények és az eredmények érdekelnek; nem mások véleményével mérem magam.
Finnugor felebarátaink Dél-Kína (Jünnan) vidékéről származnak, mi pedig jórészt az eurázsiai puszta mamutvadászainak örökösei vagyunk.
Bizonyára akadnak közöttünk olyanok, akik a Kárpát-medence őstelepeseitől származnak. Azt azonban nem tudjuk megmondani, vajon az ő ősapáik miféle nyelvet beszélhettek. A magyart aligha.
Nyelvünk, illetve az azt beszélő kelet-európai népesség feltehetően a kő-rézkor végén jelent meg először a Kárpát-medencében, s egyáltalán nem biztos, hogy azóta megszakítás nélkül jelen van itt. Arról viszont már írásos feljegyzések is szólnak (pl. Herodotos: Historiai), miszerint az első „magyar” nyelven beszélő népesség legkésőbb az időszámításunk előtti 6. században foglalt magának lakóhelyet Délkelet-Európában, egyebek között a Kárpát-medencében. Őket eredetileg (görögösen) agathyrsoi, utóbb pedig, miután az itt lakó balti népességgel összekovácsolódtak, dakoi, thrakes, threikes névvel illették.
Azért tettem idézőjelbe a „magyar” szót, mert az a nép, mely így nevezte magát csak a 837. év táján tűnt fel Kelet-Európában.
Mazsola,
VálaszTörlésNagyon jó lett az I. Emberré válás, civilizáció bevezetőd. Így már van helyük a kőkor, rézkor, bronzkor, vaskor címkézésű modern felfogású fiókoknak.
Szerencsére egyre többen érzik, hogy a hagyományos történelem felfogás szinte teljesen tarthatatlan.
(Nemrég olvastam el Marton Veronika új könyvét: Nimród a Hun-Magyarok őse. Meglepő módon a könyv második fele nem Nimródról szól, hanem az ős európai, Kárpát-medencéhez köthető műveltségről...
Megpróbálta összekapcsolni Mu-t, Atlantiszt, az"égi" segítségeket a Duna menti kultúrával, EGYiptommal és Mezopotámiával, de még nem az igazi... Viszont nekem sok új érdekes meglátást tartalmazott a könyve az érthetetlen karók mellett.)
Szép Napot!
feljebb, a képbe nem illő leletek alatt azt olvastam, hogy "az emberiség épp csak kikecmereg a kőkorból, és máris hatalmas, világraszóló kultúrákat hoz létre". az emberiség útja folyamatos, a korok, korszakok utólag lettek nevesítve és rásütve ezen út egy-egy időszakára. így a világraszóló kultúrák kialakulása már az általunk kőkornak nevezett időkben elkezdődött, sőt a kor embere kezdte el építeni azokat.
VálaszTörlésköszönöm, hogy elmondhattam.
A legmélyebb tisztelet illeti az oldallétrehozóját és alkotóját. Hatalmas munka lehetett, a megszámlálhatatlan sok adatot és információt e nagyszerű módon összeállítani egy egységgé.
VálaszTörlésIgazán hiánypótló lenne ha elkészülne az említett "Indulj el egy úton, én is egy másikon" munkacímű történelmi film, vagy film sorozat. Áldás!
Tisztelt Cím!
VálaszTörlésEz egy hatalmas és értékes munka, akkor miért hallgatják el szemérmesen az összeállítók kilétét? Én csak ma találtam rá, hiába nem terjed nagyobb mértékben az interneten.
Azért írok mindjárt, mert magam is magánkutató lévén, szeretném elmondani, hogy a bevezetőjükkel ellentétben sikerült a saját munkámban feldolgozni, leírni, könyvben is kinyomtatni, és az önök által közreadott anyagokra is a teljes ismeretterjesztő igényű válaszokat megadni. Azért nem tudományos, mert senki sem volt hajlandó a nevét adni ehhez a munkához. Ha továbbra is él a szándék önökben, hogy a teljes körű magyarság eredet ismeretanyagát megfogalmazzák, akkor az én ilyetén munkáim nem kerülhetőek meg. Vagyis nélkülem az én felfedezéseim elhagyásával soha sem lehet a magyarságeredetet nyugvópontra hozni.
DE nem szaporítva a szót, figyelmükbe ajánlanám a TERMÉSZETBIBLIA I-II-III trilógiámat. Az ajánlásai elérhetőek az alábbi honléapcímemen, vagy a lényege a F. oldalamon.
http://www.fiberweb.hu/taara/
Ha lenne válaszuk, örömmel olvasnám!
Tisztelettel: Tácsi István
Tisztelt Tulajdonos!
VálaszTörlésElszomorít, hogy az ARVISURÁKat nem találom, pedig olyan világos és meggyőző, hogy nagyon sok felesleges ődöngést megtakaríthatnánk! Komolyan mondom!
Tisztelettel: Kardos Tamás
Kedves Tamás,
TörlésNe szomorkodjon! Attól mert nem találja, még nem biztos hogy nincs itt. Csak annyi történt, hogy még nem volt időm feldolgozni az Arvisurát, de legalább említés szintjén már megjelent az oldalon, íme:
https://magyarokeredete.blogspot.com/p/vi4-mitoszok-elsullyedt-szigetek.html
(sajnos még így is sok a szerkesztenivaló az honlapon, ezért elnézést, ha nem túl szép formátumban van fenn minden oldal)
Az más kérdés, hogy mi a személyes véleményem az Arvisurákról, mennyire fogadom el őket hiteles forrásnak, mindenesetre említést valóban érdemel ez a mű is.
Szerintem impozáns vállalkozás A magyarság eredete. (szerzője szinte elrejtve…) Tényleg hatalmas az alternatív őstörténeti irodalmunk, tele egymással homlokegyenest ellentétes elmélettel és „határterületei” pl. az akadémiai, vagy pl. az ezoterikus nézetek, stb. Mégis van egyfajta belső, inkább rejtett sodorvonala, aminek érzékelésére úgy vélem van érzéked. Szerintem nagyszerű lenne, ha pl. Eredetelméletek összevetése c. fejezetet megcsinálnád.
VálaszTörlésCsatlakozom ahhoz a nézetedhez, hogy ezt az óriási kulturális anyagot főleg a reáltudományos képzettségűek (mérnökök, stb.) hordozzák a vállukon, gondolom őket nem annyira kötik a szakmai és/vagy ideológiai elvárások. Olvasmányaim alapján 50-60 % is lehet az arányuk.
Egyébként még csak a Nimród… c. fejezetet olvastam, de rémlik, hogy olvastam Tőled témába vágó dolgokat (Z. Sitchin egy továbbgondolása és egy 1500 körüli civilizációs fordulat melletti érvelés ugrik így be hirtelen…)
Hozzám egyébként egy Padányi Viktor-féle őstörténet-filozófia áll közel, miszerint kultúránk két fő komponense a Nimród-sumér-méd szabír + közép-ázsiai-lovas-nomád-szkíta onogur.
Ezenkívűl jelentős pannon (romanizált kelta), Jazyg (alán) hatás, és valamennyi szláv. (Ja, és a „rómaiak pásztorai”-ról, a vlahokról se feledkezzünk meg…a bolgár pedig benne van az onogurban...)
Köszönöm a pozitív kritikát. Igen, jó lenne felépíteni az eredetelméletek összevetését valamilyen érthető és látványos (táblázat?) formában, csak egyszerűen akkora feladat lenne, hogy nincs elég időm és energiám még elkezdeni se.
TörlésNos, ha csak a Nimród fejezetet olvastad, akkor javaslom olvasgasd a többit is, főleg az első, reál témájú fejezeteket (régészet, genetika), ha nincs minderre időd, akkor ajánlom csak ezek összefoglalását (ez sem kicsi anyag):
https://magyarokeredete.blogspot.com/p/iiiregeszet-osszefoglalo.html
Az eddigi kutatásom során bennem az a kép erősödött meg, hogy a több ágú eredetünk két legvastagabb ága a Kárpát-medencében kialakult és folytonosságban itt élő ősnép (sok sok kulturális és genetikai rárakódással, ötvöződéssel), valamint az ezt a népet időnként irányítása alá vevő, nemzetté szervező Nimródi (Isteni? Egyiptomi?) eredetű királyi vérvonal (Árpád-ház) és a hozzájuk tartozó törzsszövetségek (nemesek, katonai vezetők). Ehhez a két fő ághoz aztán rengeteg másik szál kapcsolódik, mely összeköt minket egész Eurázsiával, de ez a két összetevő a legfontosabb, olyan mint egy férfi és nő párosa, ahol a katona/honvédő férfi a királyi ág (szellemi vezető), a női meg a termékeny népi, anyaföldi ág (biológiai folytonosság, fenntartás).
Ez a kétgyökerű eredet okozza talán a legtöbb ellentmondást az egyes kutatók munkái között, mivel szinte mindegyik valamelyik mellett teszi le a garast, csak kevesen látják, hogy ezek összeötvöződése adja az igaz képet.
Krónikáink is a magyarság kettős összetételét erősítik meg, mely a Kárpát-medence földműves matriarchális ősnépéből és a népet állammá szervező, velük rokon, "biblikus eredetű", hierarchikus Nimródi ősi szkíta nemesség, királyi vérvonalából és annak katonanépéből áll.
Továbbfűzve a gondolatot, ha a nőelvű, anyahitű, mellérendelő szemléletű Kárpát-medencei nép és a Nimródi, teremtői, szakrális királyi vérvonalat nézzük, akkor a kettő egyesülése hasonlatos egy nő és egy férfi szerelmének beteljesedéséhez, az EGY-é váláshoz.
Így van, ez nagyjából eléggé paralel azzal, amit én gondolok. Az igazi rejtély az a bizonyos ősnép, amely, én legalábbis ezt valószínűsítem, a Kárát-medence keleti-észak-keleti részén biztosan létezett.
VálaszTörlésRégészeti bizonyítéka a Tormai Zsófia által kiásott tordosi kultúra, K. e. 5000-3000, amit széles körben sumér jellegűnek értékelnek, pl. M. Naddeo, vagy G. Childe /pályája első felében/. Igaz ez véletlenül a terület déli részén található.
A központja a Felső-Tisza vidéki fejedelmi központ lehetett, a Tisza-Bodrog-Tarcal környékén, és csak a karosi típusú katonai kíséreti temetőkből ismert. (Az Árpád-ház kapcsán csak észak-dunántúli helynevek ismertek.) Szakrális kettős fejedelemség volt, ahol a kende volt a szakrális uralkodó. Később ezt területet nevezték Fekete-Magyarországnak.
Fel is vettem a blogodat az ajánlott linkek közé: http://oskutatas.blogspot.com/2010/
Köszi a részletes választ. Volna kedved nálam vendég-blogot írni bármilyen történelemi, vagy történelem-filozófiai témában? Ha nincs időd egy régebbi írásod is lehet, mint mondjuk az 1500-as évek körüli civilizációs fordulat pl. Úgyis Spenglerrel foglalkoztam nemrég, ahhoz a témához passzolna.
Nos?
Ennél sokkal több a régészeti bizonyíték, és jóval, jóval korábbról indul. Darai Lajos már évmilliókban gondolkodik, és könnyen lehet hogy neki lesz igaza. Tényleg ajánlom, hogy nézz be a régészeti fejezetekbe, nagyon szépen nyomon követhető legalább 90 ezer év Kárpát-medencei emberi folytonosság napjainkig. És ezt teljes mértékben megerősíti a genetika, amely kimutatta, hogy a mostani magyarokban milyen és mikori gének a dominánsak, mely alapján egyértelműen helyi ősgyökérzetről, eredetről, kialakulásról kell beszéljünk.
TörlésVendégbloggerkedésre sincs sajnos időm, de köszi a felkérést. Viszont ha az 1500-as fordulattal kapcsolatban erre az írásra gondolsz, akkor ezt nyugodtan átveheted, csak kérlek jelöld meg a forrást:
http://mazsolameseszoba.blogspot.com/2013/03/a-forradalmak-kora.html
Rendben. Üdv.!
TörlésM.
Le lehet tölteni az egész tanulmányt pdf vagy word formátumban? Nyomtatható verzióban?
VálaszTörlésKöszönöm!
Szia,
TörlésSajnos nincs ilyen varázsgomb, ami rögtön készít egy pdf-et (ráadásul nyomtathatót) az egész tanulmányról. Két lehetőség van erre:
1. Vagy egyesével letöltöd az oldalakat html-be, esetleg wordbe kimásolva a tartalmat, és ebből lehet akár pdf-et is menteni minden oldalról külön.
2. Vagy próbálkozol ilyen teljes weboldal letöltő programokkal, mint pl. HTTrack, vagy Cyotek Webcopy, ezekkel le lehet offline módba menteni a teljes weboldal tartalmát, ugyanúgy böngészhető módon.
Én egyszer kinyomtattam magamnak az egészet, de ráment egy napom a formázással, oldalbeállítgatásokkal, nyomtatási képekkel, meg eleve a nyomtatással, két vastag lefűzős mappát megtöltött a cucc... szóval hajrá, csak szólok, hogy nem kis mennyiség! :)
Ha esetleg rájössz, hogy lehet ennél egyszerűbben megoldani, akkor kérlek közöld velem is.
Ezek - gondolom - ismertek:
Törléshttp://magyarostortenet.gportal.hu/
http://magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=22598276
A szkítákkal kapcsolatban, pl. https://vmek.oszk.hu/22800/22822/
VálaszTörlésFölöslegesnek látszik a „magyarok” őshazáját keresni, hiszen népünk is több gyökerű. Inkább azt kellene vizsgálnunk, honnan származik ama népesség, mely a többséget képviseli, akiktől nyelvünket is örököltük. Magam úgy látom, nem a Kárpát-medencéből, és nem is Finnugriából.
VálaszTörlésAlábbi kijelentéseim nyomán aligha teszek szert népeszűségre. Engem azonban elsősorban a tények és az eredmények érdekelnek; nem mások véleményével mérem magam.
Finnugor felebarátaink Dél-Kína (Jünnan) vidékéről származnak, mi pedig jórészt az eurázsiai puszta mamutvadászainak örökösei vagyunk.
Bizonyára akadnak közöttünk olyanok, akik a Kárpát-medence őstelepeseitől származnak. Azt azonban nem tudjuk megmondani, vajon az ő ősapáik miféle nyelvet beszélhettek. A magyart aligha.
Nyelvünk, illetve az azt beszélő kelet-európai népesség feltehetően a kő-rézkor végén jelent meg először a Kárpát-medencében, s egyáltalán nem biztos, hogy azóta megszakítás nélkül jelen van itt. Arról viszont már írásos feljegyzések is szólnak (pl. Herodotos: Historiai), miszerint az első „magyar” nyelven beszélő népesség legkésőbb az időszámításunk előtti 6. században foglalt magának lakóhelyet Délkelet-Európában, egyebek között a Kárpát-medencében. Őket eredetileg (görögösen) agathyrsoi, utóbb pedig, miután az itt lakó balti népességgel összekovácsolódtak, dakoi, thrakes, threikes névvel illették.
Azért tettem idézőjelbe a „magyar” szót, mert az a nép, mely így nevezte magát csak a 837. év táján tűnt fel Kelet-Európában.
Ne higgye a mondottakat, ki nem akarja.
Fölöslegesnek látszik a „magyarok” őshazáját keresni, hiszen népünk is több gyökerű. Inkább azt kellene vizsgálnunk, honnan származik ama népesség, mely a többséget képviseli, akiktől nyelvünket is örököltük. Magam úgy látom, nem a Kárpát-medencéből, és nem is Finnugriából.
VálaszTörlésAlábbi kijelentéseim nyomán aligha teszek szert népeszűségre. Engem azonban elsősorban a tények és az eredmények érdekelnek; nem mások véleményével mérem magam.
Finnugor felebarátaink Dél-Kína (Jünnan) vidékéről származnak, mi pedig jórészt az eurázsiai puszta mamutvadászainak örökösei vagyunk.
Bizonyára akadnak közöttünk olyanok, akik a Kárpát-medence őstelepeseitől származnak. Azt azonban nem tudjuk megmondani, vajon az ő ősapáik miféle nyelvet beszélhettek. A magyart aligha.
Nyelvünk, illetve az azt beszélő kelet-európai népesség feltehetően a kő-rézkor végén jelent meg először a Kárpát-medencében, s egyáltalán nem biztos, hogy azóta megszakítás nélkül jelen van itt. Arról viszont már írásos feljegyzések is szólnak (pl. Herodotos: Historiai), miszerint az első „magyar” nyelven beszélő népesség legkésőbb az időszámításunk előtti 6. században foglalt magának lakóhelyet Délkelet-Európában, egyebek között a Kárpát-medencében. Őket eredetileg (görögösen) agathyrsoi, utóbb pedig, miután az itt lakó balti népességgel összekovácsolódtak, dakoi, thrakes, threikes névvel illették.
Azért tettem idézőjelbe a „magyar” szót, mert az a nép, mely így nevezte magát csak a 837. év táján tűnt fel Kelet-Európában.
Ne higgye a mondottakat, ki nem akarja.