A magyarság őstörténetével foglalkozók nagy száma és az általuk leírt irodalom szerteágazósága miatt célszerű lenne valamilyen táblázatban, vagy programban összesíteni az
"alternatív" magyar őstörténeti kutatók munkáit, hogy hogyan
gondolkodnak, melyikük hol képzeli el a magyar őshazát, egyáltalán hogyan képzeli el a magyarság eredetét, és súlyozni
kellene ezeket a munkákat valamilyen szempontok alapján: hitelesség, források,
alaposság, összhang stb.. Így egyrészt kapnánk egy jól áttekinthető képet a kutatók főbb irányvonaláról, másrészt talán könnyebben fedeznénk fel bennük közös szálakat, könnyebben jutnánk közös nevezőre. Ez az összesítő munka két okból nagyon nehéz: először is a személyes kérdések; nehéz úgy megítélni valaki munkáját, hogy ne sértsük meg az illetőt, mert nem sok ember van, aki ne venné zokon ha "kihajítunk" valamit az elméletéből, ráadásul a saját szemléletünk tükrében tudjuk csak megtenni ezt, hiszen mindenki a saját szűrőjén keresztül látja a világot (homályosan). Másrészt meg azért is nehéz egy ilyen összegzést elvégezni, mert nagyon alaposan kell ismerni minden kutató munkásságát, melyek többsége ráadásul természetszerűleg olyan, hogy másképp vélekedik korábbi munkáiban, mint a későbbiekben, hiszen van akinek alapvetően változott meg kutatói munkássága során a véleménye egy-egy témában - az új ismeretek, információk birtokában.
Ily módon nem lenne korrekt például László Gyula régészprofesszort besorolni a finnugoristák közé csak mert korai munkásságát áthatja az akkori politikai befolyásolás, hiszen későbbi munkáiban sorra hoz olyan tételeket, melyek ha nem is alapjaiban cáfolják, de hasznos adatokkal támasztják alá a finnugor elmélet tarthatatlanságát.
A fentiek figyelembevételével egy "fiókozás-mentes", "beskatulyázás-mentes" összesítést igencsak nehéz összeállítani, de talán nem lehetetlen.
...
...
...
